Feliratkozás hírlevélre

Amennyiben szeretne értesülni az Annex Hangcenter újdonságairól, itt iratkozhat fel hírlevelünkre.


Amerikában is hódít a B&W MM-1 számítógépes hangszórója (fordított teszt)

Bowers & Wilkins MM-1Lássuk be, a számítógépekhez kapható hangszórók nem tartoznak a legszexisebb dolognak az audió világában, viszont biztosan fokozni tudják a játékok, média-források és számítógépen tárolt zenei fájlok élvezhetőségét. Sőt, a kínálat elég bőséges, elvétve találunk pár igazán kellemes hangú, márkás darabot, komoly riválisokkal – ezekből akár házimozit is építhetünk – legalábbis egy kisebb méretű házimozit...

Ebbe a zsúfolt tömegbe szándékozik betoppanni a Bowers and Wilkins, másnéven B&W, a high-end hangsugárzóiról ismert cég – Ők hozták létre többek közt a Nautilust és a Diamond szériát is. De miért taszít a komputeres hangszórók „halmazába” egy legendás hangfalgyártó saját produktumot?

Nos, talán e-képpen akarják bővíteni a belépőszint skáláit, de bizonyára azt is feladatnak tartják hogy olyan PC-hangszórót készítsenek el, amit eddig a világ nem pipált. Bármi is lehetett az ok, a B&W MM-1 hangszórói valóban csinos darabok, a maguk centrikusan mintázott alumínium tetőlemezével és az egyéb helyeken behúzott szálcsiszolt sávokkal – sajátosan klassz megjelenésűek, még akkor is, ha más szemszögből az egész testet beborító hangfalselyem miatt inkább tűnnek egy pár fekete téglának, semmint Hi-Fi eszköznek.

A jó kinézet mellett hibátlan hanggal szolgálnak az géped mellett, környezettől függetlenül.
A B&W így referálja az MM-1-eket: „valódi hi-fi hangsugárzók, úgy összezsugorítva, hogy könnyen elférjenek egy asztalon” – ez alapvetően nem egy bátor koncepció. Most már több hónapja használom őket az irodámban, ez egy olyan hely, amit egyfajta hangstúdióként is használok – szerintem óriásiak. A hang annyira tiszta és életszerű, hogy még a beszélgetős rádióadók vételénél is meg tudom különböztetni a tömörített jelet a jobb minőségűtől. Néha olyan tiszta hangok jönnek ki belőlük, hogy egy valódi stúdióbak érzem magam.

És mindez még csak a szövegelős rádióadásoknál történt. Ahol kiteljesedhet az MM-1, az nem meglepő módon a zene hallgatásakor történik – relatív kis méretük ellenére, külön mélysugárzó nélkül is brutálisan teljesítene – persze, ötszáz dolcsiért nem is csoda!

Az MM-1 a hagyományos master/slave számítógépes hangfal konstrukciót követi, tehát a csatlakozások, az elektronika és a kezelőszervek egyaránt a fő, „master” egységben kaptak helyet (esetünkben a jobb csatornában). A Jobb csatorna hajtja meg a bal „slave” hangszórót.

Teljesen aktív hangszóró lévén a MM-1 dedikált erősítőt tartalmaz minden egyes membránra, melyekből egyébként kettőt építettek mindkét kabinetbe. Az egyik egy három hüvelykes példány, ő felelős a basszusért és a közép-frekvenciákért; a kisebbik membrán dolga pedig a magas frekvenciák leadása.

A Bowers and Wilkins azt állítja, sikeresen alkalmazták a legtöbb úttörő technológiájukat az MM-1 létrehozásához, beleértve a magassugárzókat is, melyek tölcséres kialakítású dizájnnal rendelkeznek, a híres-nevezetes Nautilust utánozva. Ez elég korrekt érv kezdésnek.

A specifikáció alapján kiderül hogy az MM-1 dobozok digitális erősítőt tartalmaznak, ami annyit jelent, hogy D-osztályú erősítésük van, melyet a Rotel és a Bang & Olufsen is előszeretettel alkalmaz, meggyőző eredménnyel. Az eljárás által lehetőség nyílik nagy hang képzése egy kisebb méretű komponensből, ezektől a gyártókról el is hiszem, hogy eredményesen használják a technológiát.

A B&W szerint mind a négy erősítés, mint a négy membránból 18 wattnyi teljesítményt bír kicsalni, ami nem tűnik túl soknak de őszintén szólva elegendő ahhoz hogy az irodám helyiségét teljesen betöltsem hanggal. Nem használnám őket a házimozi rendszerem helyett, de itt az asztalon tényleg zúzósak.

A hangminőség optimalizálása végett a Bowers ang Wilkins digitális jelfeldolgozó áramkört épített az apróságba, hogy a forrásból érkező hangtartomány mindig egyensúlyban maradjon. A B&W szerint ezáltal megmarad az erős basszus és a zenék részletekben gazdagok lesznek bármilyen hangerő mellett. Fogalmam sincs, hogy ez DSP vagy mi a csuda, de az eredményekkel inkább nem szállok vitába: az MM-1-esek prímán szólnak.

Jobban szeretem inkább úgy használni őket, hogy a fallal párhuzamosan előre nézzenek, mint hogy felém fordítva álljanak – számomra úgy tűnik, hogy jobb a sztereó szeparáció, ha az említett módon állítom be őket – az én irodámban legalábbis.
Az MM-1-esek USB porton keresztül csatlakoznak a számítógépedhez, ellentétben számos hangszóróval, melyeket a PC analóg hangkimenetére kell rákötni. A hátteres teória, hogy a számítógép így digitális formában tudja küldeni a hangot az MM-1-es számára, ezt követően maguk a hangszórók alakítják át a digitális jelet analóggá, ahelyett hogy küldenék tovább a beérkező analóg jelet az egységeknek. Ez feltételezhetően az optimálisabb hangminőséget fokozza, jobb hangot kapunk, mint ha a számítógép hangkártyáját használnánk.

Egy fejhallgató-jack bemenet is helyet kapott rajtuk, ha privát zenehallgatásra kerülne sor – a hang így a digitális-analóg konvertereken érkezik fejhallgatóra is, ahelyett hogy a számítógépnek (az esetek nagy részében) gyenge és zajos fejhallgató kimenetét kelljen használni. Persze itt az általad használt fejhallgató minősége is kérdéses. Kipróbáltam a P5-ös fejhallgatóval is, nagyon jó volt.
Ez egy megfelelő alternatíva lehet ha például egy hotelszobában tartózkodva szeretnél hallgatni zenét korrekt minőségben, a többi vendég zavarása nélkül. Persze ami komplikált a dologban, hogy veled kell lenniük az MM1-eseknek is. Nem álmodozom egy ilyen pillanatról, de az opció létezik.

Csinos megoldás a Bowers and Wilkins apró, kavics-szerű távirányítója, ami szinte teljesen megegyezik a Zeppelin Mini iPod dokkolóéval. Nem olyan kellék, amit minden adandó alkalommal használni kell az általános felhasználáskor, de mivel rákötheted az MM-1-et laptopra, iPodra vagy akár CD-DVD lejátszóra (köszönhetően az extra hang bemenetnek), úgy a szoba másik oldaláról is tudod kezelni még az iTunes és Windows Media Player alkalmazásokat is. 
Másik praktikus elgondolás, hogy a hangsugárzó egységeket külön választották a kábelezéstől.

Tesztanyagaim hallgatása közben az MM-1-ek nem produkáltak olyan gyomorrázó mélyeket, mint amekkorákat külön subwooferrel el lehetne érni, de ettől függetlenül meglepően kielégítőnek bizonyultak a basszusok, egyenletesen és realisztikusan hallatszottak. A magasabb frekvenciák elképesztőek voltak, ezzel a kombinációval a hallgató egy olyan hibátlan hanghűséget kap jutalmul, amelyet könnyedén hallgathat hosszú periódusokkal is, fejfájás nélkül.

Zenei stílusok garmadáját végighallgattam Frank Sinatrától a show-közvetítésekig, a klasszikusoktól egészen a rockzenéig, az MM-1-eseknek nem okozott gondot egyik zene reprodukálása sem. Gyengébb minőségű számok nyílván nem fognak kacsalábon forgó palotát generálni, de a maguk módján, a saját tisztaságukkal mégis leközlik ezeket a felvételeket. Tegyél fel valami veszteségmentes jelet rájuk és meghálálják – az összhatás olyan, mint ha a hangfal megszűnne létezni és csak nyers zene váltaná fel a helyét… pont erre vágynak sokan.

Majdnem elfelejtettem említeni, hogy az MM-1 firmware rendszere frissíthető, így biztosan kompatibilisek lesznek a később megjelenő operációs rendszerekkel is. A frissítés a gyártó oldaláról érhető el.

Sokkal kevesebb pénzből is kaphatsz már számítógépes hangszórót, mint amennyibe az MM-1 rendszer kerül, viszont így, pár hónapos használat után azt mondom, nem vágyom már a régi hangszóróimra. Az MM-1 egész egyszerűen a legjobb amit hallottam.
Copyright 2010 Jim Bray

asztali hangszóró | audiofil pc | B&W | bowers | Bowers & Wilkins | bowers and wilkins | DA konverter | hifi hangsugárzó | kevlar | kritika | nautilus | számítógépes hangszóró | teszt | usb hangfal | usb hangszóró | vélemény | wilkins

 
Joomla weboldal készítés, Joomla keresőoptimalizálás, Joomla honlapkészítés